Férgek biológia 6. osztály, Közönséges földigiliszta – Wikipédia
Laposférgek A laposférgek a törzsfejlődés során a szervek kialakulásának szintjére jutottak és testük több sejtrétegből áll. Az űrbél elkeskenyedett és az egynyílású bél — mint szerv — jött létre belőle, miközben a bél fala és a testfal között testüreg alakult ki.
Az evolúció során a testüreges állatok fejlődése két, egymással párhuzamos ágon folytatódott. Az egyik csoportban az űrbél nyílása maradt a szájnyílás, ezeket az állatokat ősszájúaknak nevezzük; ebbe a csoportba tartoznak a laposférgek is.
A másik csoportnál a szájnyílás nem az űrbél nyílásából, hanem új helyen — általában az űrbél nyílásával ellentétes póluson alakult ki, őket újszájúaknak nevezzük róluk később írunk.
Az erdő életközösségei, az erdő szintjei
A fentebb leírtak alapján a laposférgek szövetekkel, szervekkel, testüreggel rendelkező ősszájú állatok. A laposférgek törzsébe három osztály sorolható: az örvényférgek, a szívóférgek mételyek és a galandférgek.
A gyűrűsférgek törzse Eszköztár: A gyűrűsférgek szelvényezett felépítésű állatok, testük szabad szemmel is jól láthatóan hasonló részekre, úgynevezett szelvényekre tagolódik. A gyűrűsférgek bőrizomtömlővel mozognak, és nyálkás bőrükön keresztül lélegeznek. Bélcsatornájuk három szakaszra, elő- közép- és utóbélre tagolódik.
Az egynyílású bélcsatortán történik a táplálék felvétele és a salakanyag leadása is. A bélcsatorna szétágazó, minden sejthez közel viszi a tápanyagokat, így az anyagszállítást is elvégzi. Nincs külön légzőszervük, így szervezetükbe diffúzióval kerül be az oxigén, ugyanígy távozik a szén-dioxid.
Férgek biológia 6. A közönséges földigiliszta egész Európában és Ázsiában előfordul bárhol, ahol a talaj és az éghajlat megfelelő számára. Megjelenése[ szerkesztés ] A közönséges földigiliszta hossza általában 30 centiméter, de néha hosszabb is lehet.
Mivel a tápanyagokat a béledényrendszer egészen a sejtek közelébe juttatja, a légzési gázok pedig diffúzióval jutnak be és ki a laposférgek szervezetébe, így nincs szükségük keringési szervrendszerre. A nem élősködő, szabadon mozgó laposférgek például az örvényférgek a vizek aljzatain mászkálnak vagy úsznak, ezért először a feji végüket érik ingerek a környezetükből, ennek következtében férgek biológia 6.
- Férgek biológia 6. osztály, Gyűrűsférgek
- Gyűrűsférgek A biológia alapjai tanító- és óvóképzős hallgatók számára Laposférgek A biológia alapjai tanító- és óvóképzős hallgatók számára Navigációs menü Férgek biológia 6.
- Közönséges földigiliszta – Wikipédia
- Gyűrűsférgek Az állatvilág evolúciójában az újabb fejlődési szintet a szervek kialakulása, majd egyre bonyolultabbá válása jelenti, mert így növelhető leghatékonyabban az alkalmazkodás, a specializálódás révén.
osztály idegsejtek nem egyenletes elosztásban vannak a laposférgekben, hanem elöl — a feji végükön — csoportosulnak, úgynevezett dúcokat alkotnak. A feji részen található két dúcot haránt irányú kötegek kapcsolják össze, és ezekből férgek biológia 6.
osztály hosszanti idegköteg lép ki. A laposféreg testfelépítése forrás: sulinet. Az örvényférgek kedvező körülmények között kettéosztódással ivartalanul szaporodnak, mely során az állat a közepe táján kettéfűződik, majd mindkét rész kiegészül, ebből következik, hogy nagy regenerációs képességgel rendelkeznek.
Kísérletekkel bizonyították, hogy egy planária a testének századnyi töredékéből is képes kiegészülni. Kedvezőtlenebb körülmények között családi ráktípusok szaporodnak, hímnősek, a megtermékenyítés kölcsönösen zajlik.
A hazánkban élő laposférgek példafajait a 7.
Előfordulása[ szerkesztés ] Világszerte lehet gilisztákat találni.
